Kis hazánknak is van tökös hagyománya, teljesen függetlenül az angolszász Halloweentől. Az előző cikkben olvashattatok Salamonról, aki szintén faragott tökökről híres és a mondásról, hogy „Fénylik, mint a Salamon töke!”. De más tökhöz köthető dolog fellelhető, ha keresünk. Van saját receptünk, sőt még településünk ilyen névvel. Íme, még egy kis tökös érdekesség, egyenesen hazánkból.
Lopótok
A lopótök más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növény. Ázsiából vagy Afrikából származik, de Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Nem csak ételként használták fel, hanem különböző használati tárgyként is. Készítettek belőle merítőedényt, csörgő, húros hangszert és borlopót is. Utóbbi már műanyagból vagy üvegből készül, mégis megmaradt a lopótök formája. Nagyszerű lakásdíszként is különböző formái, színes mivolta miatt. Még vers is született róla.
Babits Jónás könyve című műve a lopótök tulajdonságait írja le:
„egy nagylevelü töknek
indái ott fölfutva egy kiszáradt,
hőségtől sujtott fára, olyan árnyat
tartottak, ernyőt eltikkadt fejére,
hogy azalól leshetett Ninivére”
Tökös-mákos
Régi csemege a hagyományos tökös-mákos rétes is, melyet az asszonyok nyújtottak közösen, akkor még otthonaikban, kézzel.
Hozzávalók
50 dkg gyalult tök, só, 20 dkg kristálycukor, 10 dkg tejföl, 1 db tojás, 15 dkg darált mák, vaníliás cukor, 5 dkg mazsola, citrom héja, réteslap, olaj a tepsi kikenéséhez, porcukor a szóráshoz.
Elkészítése
A megtisztított tököt húsát legyaluljuk, és összekeverjük sóval és 5 dkg cukorral. Pihentetjük, majd kinyomkodjuk belőle a nedvességet. Kikeverjük a tejfölt és tojást. A mákot a cukorral, citrom héjával, a tökkel a tojásos tejfölkeverék felével, mazsolával összekeverjük. A tésztát konyharuhára tesszük, a hosszabbik oldalára halmozzuk a tökös tölteléket, majd szorosan feltekerjük. Egy előre kiolajozott tepsibe rakjuk, megkenjük a tetejüket a maradék tojásos tejföllel, és 30 perc alatt aranyszínűre sütjük őket a 150 fokra előmelegített sütőben. Kevés porcukorral meghintve tálaljuk.
De van nekünk Tök nevű községünk is!
Tök község, Pest megye nyugati határa közelében fekszik, a Budai-hegység és a Gerecse között elterülő, Zsámbéki-medencében. Lélekszám szempontjából legkisebb települések közé tartozik. Különlegessége, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve csak magyar nemzetiségű és református lakói vannak. A Budai-hegység egyik legjobb bortermő települése, híres a szőlész-borász hagyományairól. A teleülésen már muzeális jellegű, de ma is használatban tartott pincék vannak nagy számban.
Több rendezvény is ismert Magyarországon, melyet ünnepelnek és a tökhöz köthető
Őrségi nemzetközi Tökfesztivál
2004-ben hagyományteremtő céllal indult útjára az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál például. A rendezvény a Nyugat-dunántúli Régió Kiemelt kulturális és örökségturisztikai címet viseli. Az esemény a régió legnagyobb gasztroturisztikai rendezvényévé nőtte ki magát az évek alatt. A programok Magyarszombatfán, Nagyrákoson, Őriszentpéteren, és Szalafőn kerülnek megrendezésre. A rendezvény középpontjában az olajtök áll: tökmagolajütés, tökös ételek és tökös programok várják az oda látogatókat.
Hajóson is hagyománya van töknek, Hajósi Tökös Pincenyitogató néven
A Hajósi Pincefalu legtökösebb rendezvénye minden évben, október végén kerül megrendezésre. Ízletes borokkal, házi finomságokkal, messze földön híres hajósi vendégszeretettel, remek hangulattal, nyitott présházakkal és töklámpásokkal kidíszített utcákkal várják a látogatókat a helyi borászok.
Bakonybéli Tökös Délután
Bakonybéli Tökgurítót már több mint 10 éve megrendezik. A legnépszerűbb eleme a tökgurítás, de van még emellett tökfaragás, töklövészet, fáklyás-töklámpás felvonulás, a gyerekek pedig szamaragolhatnak is rendszeresen.
