Lopótok

A lopótök más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növény. Ázsiából vagy Afrikából származik, de Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Nem csak ételként használták fel, hanem különböző használati tárgyként is. Készítettek belőle merítőedényt, csörgő, húros hangszert és borlopót is. Utóbbi már műanyagból vagy üvegből készül, mégis megmaradt a lopótök formája. Nagyszerű lakásdíszként is különböző formái, színes mivolta miatt. Még vers is született róla.

 Babits Jónás könyve című műve a lopótök tulajdonságait írja le:

    „egy nagylevelü töknek

    indái ott fölfutva egy kiszáradt,

    hőségtől sujtott fára, olyan árnyat

    tartottak, ernyőt eltikkadt fejére,

    hogy azalól leshetett Ninivére”

Tökös-mákos

Régi csemege a hagyományos tökös-mákos rétes is, melyet az asszonyok nyújtottak közösen, akkor még otthonaikban, kézzel.

Hozzávalók

50 dkg gyalult tök, só, 20 dkg kristálycukor, 10 dkg tejföl, 1 db tojás, 15 dkg darált mák, vaníliás cukor, 5 dkg mazsola, citrom héja, réteslap, olaj a tepsi kikenéséhez, porcukor a szóráshoz.

Elkészítése

A megtisztított tököt húsát legyaluljuk, és összekeverjük sóval és 5 dkg cukorral. Pihentetjük, majd kinyomkodjuk belőle a nedvességet. Kikeverjük a tejfölt és tojást. A mákot a cukorral, citrom héjával, a tökkel a tojásos tejfölkeverék felével, mazsolával összekeverjük. A tésztát konyharuhára tesszük, a hosszabbik oldalára halmozzuk a tökös tölteléket, majd szorosan feltekerjük. Egy előre kiolajozott tepsibe rakjuk, megkenjük a tetejüket a maradék tojásos tejföllel, és 30 perc alatt aranyszínűre sütjük őket a 150 fokra előmelegített sütőben. Kevés porcukorral meghintve tálaljuk.

De van nekünk Tök nevű községünk is!

Tök község, Pest megye nyugati határa közelében fekszik, a Budai-hegység és a Gerecse között elterülő, Zsámbéki-medencében.  Lélekszám szempontjából legkisebb települések közé tartozik. Különlegessége, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve csak magyar nemzetiségű és református lakói vannak. A Budai-hegység egyik legjobb bortermő települése, híres a szőlész-borász hagyományairól. A teleülésen már muzeális jellegű, de ma is használatban tartott pincék vannak nagy számban.

Több rendezvény is ismert Magyarországon, melyet ünnepelnek és a tökhöz köthető

Őrségi nemzetközi Tökfesztivál

2004-ben hagyományteremtő céllal indult útjára az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál például. A rendezvény a Nyugat-dunántúli Régió Kiemelt kulturális és örökségturisztikai címet viseli. Az esemény a régió legnagyobb gasztroturisztikai rendezvényévé nőtte ki magát az évek alatt. A programok Magyarszombatfán, Nagyrákoson, Őriszentpéteren, és Szalafőn kerülnek megrendezésre. A rendezvény középpontjában az olajtök áll: tökmagolajütés, tökös ételek és tökös programok várják az oda látogatókat.

Hajóson is hagyománya van töknek, Hajósi Tökös Pincenyitogató néven

A Hajósi Pincefalu legtökösebb rendezvénye minden évben, október végén kerül megrendezésre. Ízletes borokkal, házi finomságokkal, messze földön híres hajósi vendégszeretettel, remek hangulattal, nyitott présházakkal és töklámpásokkal kidíszített utcákkal várják a látogatókat a helyi borászok.

Bakonybéli Tökös Délután

Bakonybéli Tökgurítót már több mint 10 éve megrendezik. A legnépszerűbb eleme a tökgurítás, de van még emellett tökfaragás, töklövészet, fáklyás-töklámpás felvonulás, a gyerekek pedig szamaragolhatnak is rendszeresen.

A Halloween és a tökfaragás több, mint ezer évvel ezelőtt vált hagyománnyá. Számos izgalmasabbnál izgalmasabb szokás, és ősi hiedelem kötődik hozzá. Ma már egy össznépi mulatozás, beöltözés, cukorka gyűjtés, faragott tökök jellemzik, de korábban teljesen más célt szolgált.

Halloween Írországból származik, akik köztudottan nagyon babonásak. Ősi pogány, kelta fesztiválból, az őszi Samhain ünnepből eredeztetik, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. A hagyomány szerint ekkor a halottak lelkei az élők között szabadon sétálhattak. Ezért a beöltözés és a kivilágított otthonok, udvarok, utcák. Elriasztásként az ördögi, rossz szellemeknek.

Ilyenkor ünnepelték meg a kelta újévet is, amely október 31. éjszakájára esett. Ezzel köszönték meg a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Hogy hogyan működött ez korábban? A kelta papok hegytetőkön gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak reggelig. Ebből a parázsból adtak reggel minden családnak, amiből azok tüzet raktak, mely elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartja az otthonaikat.

Halloween hagyományát 1840-es években az Írországból kivándorolt tömegek vitték tovább, honosították meg Amerikában. Ekkor jött be a tökfaragás, mint módi, igaz első körben nem is tököt használtak, hanem az olcsóbb tarlórépát, takarmányrépát vagy céklát. Később ebből lett a tökfaragás hagyománya és a megvilágított töklámások világhódító körútja.

Ehhez is tartozik egy legenda. Egy Jack O’Lanter nevű részeges kovácsról szól, akihez az ördög egy szép napon odament, hívta magával. Jack nem akart vele tartani érthető okokból, így hát furfangos cselt eszelt ki. Elérte, hogy az ördög felmásszon egy fára. A fa oldalára egy keresztet rajzolt, amitől félt az ördög. Az nagyon megrettent, nem mert lemászni. Addig-addig egyezkedett, míg ígéretet tett arra, soha többé nem fogja kísérteni a lelkét. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta, egy izzó fadarabot dobott neki a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából. Jack egy marharépába tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a marharépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.

Magyar vonatkozása is van, ha hiszitek, ha nem.

Ismerős az a mondás, hogy: „Fénylik, mint a Salamon töke!”?

Salamon Magyarország hetedik királyaként ült a trónon még 1063-ban, de lemondott róla. Ennek ellenére a visegrádi toronyba záratták. Az ajtókat befalazták, hogy ne is tudjon érintkezni a külvilággal. Éjszakai őrséget is kapott, akik faragott töklámpásokkal világítottak éjjel. Amik messzire ellátszódtak, egész a Dunáig, így támpontot adva az azon hajózóknak. Más vonatkozásban úgy olvasható a történet, hogy maga Salamon világított és adott jelt a töklámpásokkal, mutatva, hogy még életben van. Salamon végül kiszabadult rabságából, azonban a mondás fennmaradt.

Más teória szerint a lámpások Mindenszentekhez (november 1.) és Halottak napjához (november 2.) is kapcsolódnak. A pokolban lévő keresztény lelkeket szimbolizálják.

Kis hazánkban számos településen rendeznek évente ilyentájt tökfesztivált. Nagydoboson, Rácalmáson, Zebegényben, Őriszentpéteren, Balatonalmádiban, Balatonbogláron, Fertőszéplakon, Hajóson vagy Kiskundorozsmán is élvezhetjük a megrendezésre kerülő rendezvényeket.

Hogy faragjunk-e töklámpást, azt mindenki döntse el maga, de egy nagyon vidám, mókás dolog is lehet belőle.

Itt találsz ötleteket tökfaragáshoz:

És végül, hogy honnan ered a narancssárga és a fekete színek használata ilyenkor? A kelta legendákban mind a kettő szín, a halál színe. És hát a tök is narancsszínű. Használjuk hát bátran elrettentésként a rossz szellemeknek. Dekoráljuk vele a lakásunk, kertünk, ruházatunk is!

A Buzdor Kanzashi vonatkozásban egy pár narancssárga/fekete színű ötlet, tutorial videó! Fogadjátok szeretettel!

Örömteli alkotást kívánok!